~39.rész~

Sunwoong P.o.V.~

Nem tudtam mit csináljak. WooHee eszméletlenül esett a földre. Nem akartam, de más választásom nem volt. Muszáj volt valahogy megállítanom. Hiába vagyok együtt MiSoon-al, még mindig WooHee-t szeretem, s csak a hiányát akartam pótolni, de nem sikerült. Viszont MiSoon, Rin és Suzy eszméletlenek az ágyban. Kíváncsi vagyok, hogy Ő milyen. 
Fel emeltem WooHee-t a földről, majd lefektettem az ágyra. Kezeit, s lábait oda bilincseltem az ágyhoz, majd lehúztam róla a szoknyát, magamról a boxert, s belé hatoltam. 

WooHee P.o.V.~

Mikor felkeltem teljesen fel voltam öltözve, s az ágyon feküdtem, betakarva. Semmi furcsa nem volt. Azt hittem, hogy Sunwoong kap az alkalmon, de nem. Ez kedves tőle. Óvatosan felültem az ágyon, majd észrevettem egy cetlit, s pár bilincset az asztalon. Gyorsan felkeltem, majd megnéztem mi van a papírra írva. 
Ez állt rajta; " Ha felkelsz akkor várj meg. Nemsokára vissza jövök. " 
Nem értettem,hogy mire írta ezért vállat vontam, majd visszadőltem az ágyba.


Már majdnem elaludtam mikor megjött Sunwoong. 
- Fent vagy már? - mosolygott. A mosolya.... annyira érdekes volt. Önelégült, boldog, s még egy valami amit nem tudtam hová tenni. Meg vontam a vállam, majd ránéztem.
- Nem, szellemet játszok - mondtam unottan, miközben átfordultam a másik oldalamra.
- De vicces vagy, drágám - jött oda, majd adott egy puszit a számra. Teljesen ledermedtem. 
- Drágám?! - vontam fel a szemöldököm - és ez meg mi a fene volt?! - néztem rá dühösen.
- Jaj, ne haragudj. Ezek szerint nem keltél fel miközben..... hmm - mondta, majd végig nyalta száját. Egyből levágtam mi van. 
- MI A FENÉT CSINÁLTÁL TE VELEM!!!!!!!? - kiáltottam kétségbeesetten.
- Semmi különöset, csak.... gondoltam kipróbállak - kacsintott, majd rápillantott órájára.
Kint már jó sötét volt, így gondoltam, hogy nemsokára 10 óra.
- De most nincs időnk veszekedni.... mert mindjárt 10 óra-  morogta, majd elindult az ajtó felé, de én megfogta csuklóját. Érdekesen nézett rám, de mikor két nagy pofon csattant arcán ledöbbent. 
- Ugye tudod, hogy simán feljelenthetnélek? - kérdeztem gúnyosan.
- Ugye tudod, hogy sokra nem mész vele. Hiszen én sztár vagyok - vágott vissza. Csak megforgattam a szemem. Megakarta fogni a kezemet, de elrántottam onnan.
- NE MERJ HOZZÁM ÉRNI!  - kiáltottam rá, majd kiviharoztam az ajtón, s odasiettem a lifthez. Amint felért a lift beszálltam, majd a földszinten ki. Aztán ki a Hotel elé, ahol WonHo és a három lány már várt minket.
- Mehettek - mosolygott a három kis.... hagyjuk mi.
- Kösz, hogy megengeded - vágtam nekik oda. WonHo felettébb csendes volt egész úton, mint ahogy én is. Féltem, hogy hogyan mondom el neki a történteket. Nem merek a szemébe nézni. Hiszen ha úgy vesszük megerőszakoltak, mivel akaratom ellenére is... Hirtelen tört rám a sírás haza fele menet. WonHo ekkor megállt, s rám pillantott.
- Mi a baj? - kérdezte félve. 
- Semmi, csak... k..kérlek.. ne érj hozzám - emeltem fel kezem, majd gyorsabban kezdtem el menni. WonHo érdekesen nézett rám, majd utánam jött, s vállamnál fogva vissza fordított, hogy a szemébe tudjak nézni. 
- Sunwoong - sírtam fel hangosan.
- Mit csinált az a barom? - kérdezte dühösen.
- Fejbe vert.. vagy is gondolom.. aztán pedig... - ekkor tudatosult bennem csak igazán, hogy mi is történt pontosan velem.
- Ugye nem?! - kérdezte még dühösebben WonHo. Én csak egy aprót biccentettem fejemmel, jelezve, de pontosan az van amire Ő gondol - én megfojtom azt a k_cs_göt, ha találkozom vele - morogta, majd inkább elindult velem kézen fogva.

Otthon elmentem egyből fürdeni, majd bementem a szobába, felöltöztem miközben WonHo elment fürdeni. Mikor WonHo bejött a szobába mosolygott. Nem értettem. Bebújtam az ágyba, ő pedig a saját ágyához indult, de én megszólaltam. 
- N..Nem aludnál velem? - kérdeztem félve. Elmosolyodott, majd bebújt mellém. Én szorosan hozzábújtam, majd adtam egy neki egy pici puszit a nyakára. 
- Ne.. csikiz - kuncogott. Én csak tovább folytattam, majd egyre feljebb értem. Aztán mikor ajkaihoz értem, rájuk tapadtam. 
Kezdtünk bevadulni, de nem érdekelt. Hiába nem emlékeztem a Sunwoong-al való együttlétemre elakartam felejteni. WonHo is teljesen beindult, de elszakadt tőlem.
- Álljunk le... nem akarom, hogy megbánd - motyogta számba.
- Kérlek - néztem rá. Hiába ellenkezett én könyörögtem neki, addig amíg be nem adta a derekát. 


- Ugyhe tudhod, hogy nagyon szerethlek? - kérdezte WonHo miközben rám hanyatlott.
- Én is szeretlek. Kérlek, ne hagyj el... - nyöszörögtem, majd vissza vettük a pizsamánkat, s álomra hajtottuk fejünket. 
Reggel arra ébredtem, hogy szédülök, s hányingerem van. Plusz lázas voltam. Aztán mikor kimentem a fürdőbe, hogy kicsit megmossam arcom, akkor a hátam mögött egy maszkos férfi állt késsel a kezében....~


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
nos, tudom.. már mindenki alszik, de kész van! xDD 
ééés.. nem olyan hosszú, de ez is valami :3
Véleményeket *-*♥
Remélem tetszett ez a rész is..Imádlak titeket!:3♥
Bye♥ ja, és Jóéjt!♥ *-*