~33.rész~

WooHee P.o.V.~

Hallottam, hogy WonHo valakivel telefonál, de nem nagyon kerítettem neki figyelmet. Megint visszatérünk a régi kerékvágásba. WonHo és Én "gyilkoljuk" egymást. Közben SunWoong-ról semmit sem tudni. ~ 

Viszont, Boomie-n és Seung-on meglepődtem. Nem kicsit! De, ha boldogok, hát.. jó, én ennek csak örülni tudok, hiszen a barátnőm is végre megtalálja a boldogságot.  Viszont én, annál jobban süllyedek lefelé. Nem tudok mit kezdeni magammal. WonHo elkezdett üvöltözni, szerintem a telefonba, de ezt már nem láttam, mivel a szobámba voltam. 

WonHo P.o.V.~

        - Azt hittem nem fogod felvenni a telefont... - hallottam meg egy ismerős hangot. 

        - Sunwoong? - kérdeztem rá egyből.

        - Igen, de nem én akarok veled beszélni - hallottam, hogy át adja valakinek a telefont, majd beleszólt egy lány. 

        - Oppa...Mért feküdtél le azzal a lotyóval? - vont kérdőre egy ismerős hang. 
        - Milyen lotyóra gondolsz? Suzy-ra vagy... MiSoon-ra gondoltál? - kéredztem cinikusan.        - Semelyikre, de.. Hé!! Nem vagyok lotyó! - kiáltotta el magát.
Most akkor melyikkel is beszélek?! Suzy v. MiSoon?! 
Nem tudtam eldönteni, de most ez érdekelt a legkevésbé.        - Mit akarsz? - kérdeztem unottan.        - Ejts teherbe! - vágta rá egyből. Hallottam a háttérből egy nagy nevetést. Biztos Sunwoong az.
        - Mi?! Megvesztél?! - ezzel arrébb mentem a családtól, hogy ne nagyon hallják a beszélgetésünket. 
        - Nem, cska szeretnék tőled egy gyereket és mivel a barátom nem tud megtermékenyíteni TE fogsz segíteni! - hangsúlyozta ki a "te" szócskát. 
        - Hát, arra várhatsz - morogtam egyet dühösen. 
        - Ha nem segítesz, akkor WooHee-nak és az anyjának baja esik - hallottam meg egy másik lány hangot. 
        - Ne merjetek hozzájuk érni! - keltem ki magamból - ha bármelyiküknek bajuk esik,k teszek róla, hogy ti se ússzatok meg.  Amúgy meg.. nem tudom kik vagytok, de sejtem. Sunwoong, neked meg csak annyit mondok, hogy ... remélem örülsz, mivel WooHee csókjait többé nem érzed - mondtam gúnyosan mire csak egy Hmcpf... kaptam válaszul - most pedig leteszem. Hali - nyomtam ki a telefont. 
Miután letettem egyből üvöltöttem egyet, mert már nem bírtam tovább bent tartani a feszültséget. Mindenki odagyűlt, hogy mi van velem, de én csak leintettem őket, majd inkább kimentem az udvarra. 
Elég kellemes idő volt, de nem nagyon szeretek kint lenni hidegben mivel tudom, hogy megfogok fázni. Szóval, 10 perc álldogálás és gondolkozás után bementem. Felmentem az emeleten lévő nappaliba, s bekapcsoltam a Tv-t. Amit először megláttam az Sunwoong vigyorgó feje volt. Legszívesebben bevertem volna neki egyet, amiért így viselkedett. Átverte WooHee-t és az egész családot, ha úgy nézzük. Szemeim kezdtek elnehezedni, majd azt vettem észre, hogy elaludtam. 

****

4 hónappal később.~~

        - WooHee, gyere már! - kiabáltam be neki a szobába, mivel épp készülődtünk az egyik baba boltba, hogy elkísérjük WooJung-ot, mivel ő egyedül nem tud választani. 
        - Jól van már, bocs - jött ki duzzogva. Azóta szinte nem is nézünk egymásra. Ugyan úgy viselkedünk mint mielőtt megpróbáltuk volna. Teljesen ellenszenvesek vagyunk egymással. Néha-néha vannak olyan pillanataim, hogy most azonnal megcsókolom, de visszafogom magam. 
WooJung már lent várt minket. 6 hónap alatt elég nagy pocakja lett. 
        - Eomeoni, olyan nagy már a pocakod - simogatta meg anyja hasát WooHee, mosolyogva. Az anya nem válaszolt, csak mosolygott. 
        - Tényleg... mikor lesz befejezve a kisbaba szobája? - nézett rá érdeklődve. 
        - Nem tudom drágám, de szeretném már megcsinálni, de most már egyre nehezebb a dolgom - kuncogott.
        - Igaz... - húzta el a száját, de láttam, hogy van egy ötlete - Mr.Shin... mikor ér haza? - kérdezte hirtelen. De rég hívta így apámat. 
        - Kicsim.. - lepődött meg ő is - nem tudom, szerintem az este folyamán. 
        - Rendben, köszi - mosolygott, majd elindult az ajtó felé. 

Beültünk a taxiba, majd indultunk is. 
        - Mit forgatsz a fejedben? - suttogtam oda neki. 
        - Segíteni fogsz te is, nyugi - kacsintott, majd a sofőr szólt, hogy megérkeztünk. Kifizettük, majd bementünk az első kis ruhás boltba. A kistestvérem lány lesz, aminek nem nagyon örültem, mivel egy kisfiú jobban illene a házba, de most már mindegy. WooHee persze, mikor megtudta majdnem kiugrott a bőréből... olyan boldog volt. 

WooHee P.o.V.~

Nem tudom mért, de anyu a fiú ruhákat kezdte el nézegetni. Mi a fene?! Most akkor lány vagy fiú lesz?! 
        - Anya, mért a fiú ruhákat nézed? - kérdeztem meg hirtelen. 
        - Jaj, kicsim... ez legyen az én dolgom - kuncogott. 
        - Ahogy érzed - vontam vállat, majd odamentem WonHo-hoz, hogy tisztázzuk a helyzetet... azaz... amit kitaláltam. 
Ha nem segít, kitöröm a nyakát!!!! 
Ezzel a gondolattal mentem oda hozzá. 
        - Na, akkor segítesz - jelentettem ki. 
        - Még is miben? - nézett rám. 
        - Tudod, amit a taxiban beszéltünk - kacsintottam.
        - Jaaaaa, hogy az. De még mindig nem mondtad el, hogy mit akarsz - nézett rám érdekesen - amúgy... WooJung ... mért a fiú ruhákat nézegeti? - kérdezte mosolyogva. Tudtam, hogy ő fiú tesót akar. 
        - YA! attól még lány lesz! - mondtam dühösen.        - Aha,persze - mosolygott - na, mondd - terelte vissza a témát.
        - Arra gondoltam mi lenne, ha .... - itt félbe szakított. 
        - Először is.... én fiú kistestvért akarok! - mondta duzzogva. 
        - Ez most hogy jön ide? Már rég nem ott tartunk - vágtam egy érdekes fejet.
        - Tudom, de akkor is... na, igen.. mondd - nézett rám megint.
        - Szóval.. mi lenne, ha.......

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
tudjátok mit?! :D
Majd a kövi részbe :DDD xDDD
bocsika :3
Saranghae♥
Remélem tetszett ez a rész is *-* ♥♥ :D
(nem tudom mikor hozom a kövit.xd)
Véleményeket!! :DD
Bye♥