~23.rész~

WonHo P.o.V.~

Amikor megláttam MinJi-t egyből csak a régi időn kezdett el kavarogni az agyam. Ahogy ott hagytam, ahogy először csókolóztam, minden. Ő volt az első lány, akivel összeforrt ajkam. 
Hogy mért hagytam ott? 
Sajnos apám talált magának egy nőcit.. aki nem ott élt ahol mi, hanem kicsit messzebb, valahol a fővárosban. Nem akartam elmenni. Noona volt életem nagy szerelme, s még mindig bánom azt a napot, mikor elmentem. Azóta 4 év telt el. Akkor úgy éreztem, hogy nekem nem lesz soha többé szerelmem, hiszen, MinJi volt a mindenem, első szerelmem, s mikor elmentünk, egy világ omlott össze bennem. 16 voltam, Ő 17, de nem érdekelt minket a korkülönbség. Nem érdekelt minket semmi, és senki! Együtt voltunk minden délután, s ma ahogy MinJi a szememre hányta, hogy 2 évig szenvedett miattam, aztán lett valakije, de megint úgy járt. A szívem hasadt meg, tudtam, hogy egy kis bűntudatot akart kelteni bennem, ami sikerült is neki, de ez a hír még mindig lesokkolt. 
WooHee és Ő rokonok!!!! Nem szeretném, ha WooHee valamit is megtudna, így is sokat szenvedett, ahogy a kis naplóbejegyzést, naplóbejegyzéseit olvasgattam/olvasgatom. 
Azóta minden este ír, s én mindig elolvasom, hiába... de csak így tudom megismerni teljesen. 

- Megmutassam mire gondoltam? - néztem rá egy kaján vigyor kíséretében. 
Nagy szemekkel nézett rám, szerintem nem értette, hogy miről beszélek. 
- Tessék?! Nem kell, kösz! - ezzel ellökött az ágyon, de mielőtt eltudott volna menni alkarjánál fogva rántottam magammal, így ő is eldőlt velem együtt. Fölöttem volt, szemei nem voltak kikerekedve, ami meg lepett, inkább összeszűkítette őket, majd elkezdett csapkodni. 
- Te.. hagyjál engem békén!! Világos?! - kezdett el össze-vissza mocorogni aminek hatására nyögtem egy kicsit, mivel nem a legjobb ponton "nyomott" meg.. Ekkor megállt a fészkelődésben. Szemeiből most már a meglepődöttség látszódott. Le akart szállni rólam, de visszahúztam előző pozíciójába így teljesen Rajtam ült. Nem azért mondom, de borzasztóan jó érzés volt, milyen lenne, ha ruha nélkül lenne rajtam?! Te uram isten! Fantáziám már megint beindult aminek nem nagyon örültem ebben a helyzetben. 
- WonHo - nézett rám fenyegetően. 
- Mhég egy kicsit.. kérlek - néztem szemeibe. 
- Nem.. - ezzel a lendülettel kikászálódott ölelésemből, s leszállt rólam. 
Unottan sóhajtottam fel, majd beletörődtem, hogy ebből semmi sem lesz. 
Én is elmentem zuhanyozni, miközben könnyítettem is magamon egy kicsit. 

Halkan mentem be a szobába.. gondoltam, már WooHee alszik. A pizsamája egy nagyon rövid kis nadrág volt, s egy trikó. Elképesztően szexi volt, de nem érhettem hozzá ami zavart. 
A laptopjához ültem, s megnéztem, hogy írt-e valamit. 
El akartam terelni a gondolataimat róla.~ 
Bingó! Gyorsan megnyitottam, majd neki álltam olvasni.: " Ma tulajdonképpen majdnem felrobbantam mikor hallottam MinJi és WonHo beszélgetését. Örültem rég nem látott unokatestvéremnek, de a beszélgetés ami kiszűrődött az ajtón..had ne mondjam, oda vágott. Volt köztük valami, ezt még Boomie is kiderítette. Olyan érzés volt, mintha a szívemet kifacsarták volna. Féltékeny voltam, de nem tudom ,hogy mért.! 
Aztán az este folyamán WonHo magára húzott... és.. had ne mondjam milyen nehéz volt visszatartani azt, hogy milyen zavarban vagyok:$
Nem tudom mit csináljak. Az lesz a legjobb, ha holnap felhívom SunWoong-ot.!"
Ekkor jutott eszembe a telefonja. Éppen a képeit nézegettem mint mindig, csak most épp telefonon, s nem laptopon, persze mikor bejött akkor kiléptem mindenből, lezártam, és csak fogtam, és a sötét képernyőt bámultam.

Szemeim már alig bírtam nyitva tartani az álmosságtól, de akkor is WooHee-t néztem ahogy alszik, majd egy nagy sóhajjal felkeltem ágyáról, s befeküdtem az enyémbe. 
Szinte egyből elmentem a mese világomba, ahol mindenki tök boldog, nincs veszekedés se semmi.

Hajnalba arra ébredtem, hogy WooHee valamit motyog. 
- Ah, Oppa - kuncogott - lenne egy kérésem - hallatszott , hogy zavarban volt, de kifel telefonál hajnalok hajnalán? 
Fogadok, hogy SunWoong!!!
Dühösen hallgattam végig a beszélgetés, az-az csak a WooHee félét, a vonal túloldalán lévő személyt nem hallottam. 
- Holnap este, a Hotel előtt? Rendben, jalja - ezzel letette a telefont.
Hallottam, hogy még egy kicsit fészkelődik, majd megint csend borult a szobára.
Nem tudtam vissza aludni.
 Mit akarnak ezek a Hotel-be? vagy a Hotel előtt!? Ah, tök mindegy.. Hotel az Hotel.. egy lány és egy fiú! Nem jó párosítás.~ 
Egy óra dühöngés után megint elnyomott az álom, most már véglegesen. 


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
tádááá :D
milyen lett?
VÉLEMÉNYEKET! :D
remélem tetszett.^^
Bye♥
Ja, és még így utólag, mikor ezzel a fejezettel végeztem.. pont a Cross Gene - Sky High ment. :D xDDDDD >.<*-* a Seoul fm-en.^_^ http://seoul.fm/